Szinte minden kertészetben van egy polc “légtisztító növények” felirattal, gyakran a NASA-ra hivatkozva. A mögötte álló kutatás valóban létezik, csakhogy kis, légmentesen zárt kamrákban végezték, nem lakásokban. Egy átlagos otthonban egy nyitott ablak összehasonlíthatatlanul többet tesz a levegőért, mint bármennyi cserép.
Ettől a szobanövények nem fölöslegesek. A fűtési szezon száraz levegőjébe visszaadnak némi nedvességet, kellemesebbé teszik a szobát, és több vizsgálat is összefüggésbe hozza őket az alacsonyabb stresszszinttel. Ezek jó okok a tartásukra, csak a vitorlavirágtól ne várjuk, hogy elvégezze a konyhai páraelszívó munkáját.
Az alábbiakban arról lesz szó, mit mért az 1989-es tanulmány, mire jutottak a későbbi áttekintések, hogyan érdemes télen szellőztetni, valamint tíz növényről, amely a legtöbb listán szerepel, fényigénnyel, gondozással és a háziállatokra vonatkozó mérgezőséggel.
A szobanövények zárt laboratóriumi kamrákban valóban eltávolítanak némi szennyezőanyagot, egy átlagos lakásban azonban a hatás elhanyagolható. Cummings és Waring 2019-es áttekintése szerint négyzetméterenként 10 és 1000 közötti növény kellene ahhoz, hogy felérjenek a szokásos légcserével. Érdemes rendszeresen szellőztetni, megszüntetni a szennyezés forrását, a növényeket pedig a páratartalom, a közérzet és az öröm kedvéért tartani.
Mit mutatott ki valójában az 1989-es NASA-tanulmány?
1989-ben a NASA és az amerikai tájépítők szövetsége, az ALCA közzétett egy tanulmányt, amelyet Bill Wolverton kutató vezetett. A NASA-t az érdekelte, hogyan lehet tisztán tartani a levegőt zárt terekben, például egy jövőbeli űrállomáson. A kutatók egyes cserepes növényeket kis, légmentesen zárt kamrákba helyeztek, benzolt, triklóretilént és formaldehidet juttattak be, majd 24 órán át mérték, milyen gyorsan csökken a koncentráció.
A koncentráció valóban csökkent. A legjobb eredményt elérő növények között volt a vitorlavirág, a borostyán, az anyósnyelv és több sárkányfafaj. Wolverton azt is feljegyezte, hogy a hatás jelentős része a gyökerek körüli földkeverék mikroorganizmusaitól származott, nem csupán a levelektől.
A döntő a kísérlet felépítése. Egy egy köbméternél kisebb, zárt kamrában nincs légcsere, ezért egy nagyon lassú folyamat is jól látszik. Egy 40–60 köbméteres nappali ajtókkal, résekkel és páraelszívóval egészen más helyzet.
Tényleg tisztítják a szobanövények a lakás levegőjét?
Mérhető mértékben nem. 2019-ben a philadelphiai Drexel University két környezetmérnöke, Bryan Cummings és Michael Waring 12 tanulmányt tekintett át, amelyek mintegy 30 évnyi kamrás kísérletet fednek le. Az eredményeket levegőtisztítási sebességre számították át, és összevetették azzal a légcserével, amely egy épületben amúgy is végbemegy.
A Journal of Exposure Science and Environmental Epidemiology című folyóiratban közölt következtetés egyértelmű. Ahhoz, hogy a növények elérjék a szokásos légcsere hatását, a padló minden négyzetméterére 10 és 1000 közötti növény kellene. A növények és a talaj mikroorganizmusai megkötnek ugyan bizonyos illékony vegyületeket, de lassan, a lakás levegője pedig ennél sokkal gyorsabban cserélődik.
Mi segít többet: a növények vagy a szellőztetés?
A szellőztetés, mégpedig nagy különbséggel. A lakásban jellemző szennyezőanyagok a főzésből, a nedvességből, a gyertyákból, az új bútorokból, a tisztítószerekből és a saját leheletünkből származnak. A legegyszerűbb megoldás kiengedni őket, és beengedni a külső levegőt.
Télen sokan egész nap bukóra nyitva tartják az ablakot. Ilyenkor az ablak körüli fal kihűl, a hő elszökik, a levegő pedig alig cserélődik. Jobb a rövid, intenzív szellőztetés: néhány percre tárt ablakok, lehetőleg a lakás két ellentétes oldalán, hogy huzat keletkezzen.
Hogyan szellőztessünk télen?
- Az ablakokat naponta három-négy alkalommal 5–10 percre érdemes tárva nyitni. Fagyban 5 perc is elég.
- Főzés, zuhanyozás és teregetés után kell szellőztetni, amikor a páratartalom a legmagasabb.
- Szellőztetés idejére a radiátor termosztátszelepét el kell zárni, utána pedig visszanyitni.
- A relatív páratartalom 40 és 60 százalék között ideális. Egy olcsó higrométer a barkácsáruházból megmutatja, hol tart.
- A hálószobát reggel érdemes kiszellőztetni, amikor éjszaka után a legtöbb benne a szén-dioxid, és lefekvés előtt még egyszer.
Ha konkrét probléma van, például füst, pollen vagy az új bútor szaga, egy HEPA- és aktívszén-szűrős légtisztító mérhetően segít. Egy növény nem.
Mit adnak valójában a szobanövények egy helyiségnek?
Némi nedvességet. A cserépbe öntött víz nagy része a leveleken keresztül távozik. Egyetlen növény alig változtat valamit, de nagyobb, dús lombú növények csoportja egy kis szobában néhány százalékponttal megemelheti a páratartalmat. Januárban, amikor a fűtés 30 százalék felé szorítja, ez jól jön.
Kellemesebbé teszik a szobát. Irodákban és kórtermekben végzett vizsgálatok a növényeket kisebb észlelt stresszel és jobb hangulattal hozzák összefüggésbe, bár a hatások mérsékeltek.
A gondozásuk ráadásul kis napi rituálé. Megnézni a földet, a fény felé fordítani a cserepet, észrevenni egy új levelet: kellemes ok egy rövid szünetre.
Mely növényeket tartják légtisztítónak?
Az alábbi tíz a legtöbb listán szerepel. Egyik sem tisztítja a levegőt számottevően, de mind jó szobanövény, és a legtöbbjük sok hibát megbocsát. Aki most kezdi, többet olvashat az igénytelen szobanövényekről szóló cikkünkben.
| Növény | Fény | Gondozás | Macska és kutya |
|---|---|---|---|
| Vitorlavirág (Spathiphyllum) | Félárnyék, közvetlen nap nélkül | Egyenletesen nyirkos föld; szárazságban lekonyul | Mérgező |
| Anyósnyelv (Dracaena trifasciata) | Árnyéktól a világosig | 2–4 hetente öntözni, télen ritkábban | Mérgező (enyhén) |
| Zöldike (Chlorophytum comosum) | Világos, szórt fény | Akkor öntözni, ha a felső 2 cm kiszáradt | Nem mérgező |
| Pothos (Epipremnum aureum) | Félárnyéktól világosig, szórt fény | Akkor öntözni, ha a felső 2–3 cm kiszáradt | Mérgező |
| Kardpáfrány (Nephrolepis exaltata) | Világos, szórt fény | Mindig nyirkos, szereti a párás levegőt | Nem mérgező |
| Arekapálma (Dypsis lutescens) vagy hegyipálma (Chamaedorea elegans) | Világos, szórt; a hegyipálma kevesebb fényt is elvisel | Nyirkos, de soha nem vizes | Nem mérgezők |
| Gumifa (Ficus elastica) | Világos, kevés reggeli nap | Akkor öntözni, ha a felső 3 cm kiszáradt; a leveleket törölgetni | Mérgező (tejnedv) |
| Sárkányfa (D. fragrans, D. marginata) | Félárnyéktól világosig, szórt fény | Mérsékelten, a felszín száradjon ki | Mérgező |
| Aloé (Aloe vera) | A legvilágosabb ablak, nap | 2–3 hetente, télen nagyon keveset | Mérgező |
| Közönséges borostyán (Hedera helix) | Világos, hűvösebb szoba | Mérsékelten nyirkos; száraz levegőben takácsatka | Mérgező |
A “mérgező” itt többnyire a száj irritációját, nyáladzást vagy hányást jelent, ha az állat megrágja a leveleket, nem életveszélyt. A vitorlavirág nem valódi liliom, így macskáknál nem okoz veseelégtelenséget, mint a Lilium nemzetség fajai, de irritál. Olyan macska mellé, amely mindent megrág, a zöldike, a kardpáfrány és a két pálma a biztonságos választás.
E növények többsége a túlöntözés miatt pusztul el, a tartósan vizes föld felszíne pedig akár penészedni is kezdhet. A részleteket a szobanövények öntözéséről szóló cikkünk tartalmazza.
Hány növény ésszerű egy szobában?
Olyan szám, amely megtisztítaná a levegőt, nincs. Az ésszerű válasz tehát: annyi, amennyit gondozni tudunk, és amennyit a fény megenged. A gyakorlatban ez két-öt növényt jelent a nappaliban és egyet-kettőt a hálószobában. Az interneten keringő szabály, miszerint 10 négyzetméterenként egy növény kell, nem valódi lakásokban végzett méréseken alapul.
A hálószobában sem árt a növény. Az a hiedelem, hogy éjjel elveszik az oxigént, tévhit: néhány cserép elenyésző mennyiséget fogyaszt egy alvó emberhez képest.
Ha kevés a hely a padlón, de több zöld kellene, mint amennyi az ablakpárkányra fér, az ablak mellé állított cseréposzlop az egyik lehetőség. Az Urban Planty vertikális kert teleszkópos rúddal feszül a padló és a mennyezet közé, 285 cm-ig állítható, kevesebb mint egy négyzetméteren kilenc növényt tart, és minden cserépnek 300 ml-es víztartálya van, így hetente egyszer-kétszer kell öntözni. Ára 54 900 Ft ingyenes szállítással; bővebben a fúrás nélküli vertikális kert oldalán. A levegőt ez sem tisztítja meg, de kilenc pothos, zöldike és páfrány jól láthatóan bezöldíti a szobát.
Frequently asked questions
Tényleg tisztítják a lakás levegőjét a légtisztító növények?
Mérhető mértékben nem. Cummings és Waring 2019-es áttekintése szerint négyzetméterenként 10 és 1000 közötti növény kellene ahhoz, hogy felérjenek a szokásos légcserével, ezért a szellőztetés sokkal többet ér.
Mit vizsgált az 1989-es NASA-tanulmány?
A NASA-tanulmány egyes cserepes növényeket zárt kamrákba helyezett benzollal, triklóretilénnel és formaldehiddel, és 24 órán át mérte a koncentráció csökkenését. A lakásokban a levegő sokkal gyorsabban cserélődik, így az eredmények nem vihetők át.
Lehet szobanövény a hálószobában?
Igen. Néhány szobanövény éjjel elenyésző mennyiségű oxigént fogyaszt, sokkal kevesebbet, mint egy alvó ember, ezért a hálószobában is nyugodtan tartható.
Mely légtisztító növények biztonságosak macskák és kutyák mellett?
A gyakran emlegetett növények közül a zöldike, a kardpáfrány, az arekapálma és a hegyipálma nem mérgező macskákra és kutyákra. A vitorlavirág, a pothos, a borostyán, az aloé, a gumifa, a sárkányfa és az anyósnyelv mérgező.
Hogyan kell télen helyesen szellőztetni?
Télen naponta három-négy alkalommal 5–10 percre érdemes tárva nyitni az ablakokat a folyamatos bukóra nyitás helyett, a relatív páratartalmat pedig 40 és 60 százalék között tartani.
